EMAT

Még szerencse, hogy nem szombaton indultunk el az idei EMAT-ra, hiszen azon túl, hogy Robiék csak vasárnap kezték az ültetést, még egy bombariadó is színesítette a programot, amiből örömmel maradtunk ki. Akár gáz, akár nem, vonattal indultunk el Gergővel, hiszen hazafele megvolt a fuvarunk.A bejáratnál a gyenge kislányoknak semmiképp se titulálható bőrmellényes Devil's Motor Club tagok fogadtak minket, több festménnyel a karjaikon, mint amennyit a Louvre falai között őriznek. No de minket elsősorban nem ez érdekelt... A bejárat mellett közvetlenül, már folyamatban volt a John Deere földreverése, Mareszék, Norbi és perze Robi közreműködésével.
Egy gyors pacsi után körbeszaladtunk a kiállításon, hogy nyálunkat bő sugárba folyassuk rá a nem éppen hétköznapi vasakra, és, hogy a tömegben megkíséreljük megörökíteni őket. Ez, és a hot-rod építők minden részletre kiterjedő kreativitása miatt ez a séta kicsit hosszúra sikeredett, de legalább volt időnk mindent alaposan végignézni, beszélgetni ismerősökkel, és terjeszteni mind az Egyesület, mind a Magazin hírét.
Hogy mik voltak? Soroljam? De akkor ott alszol el a gép előtt... Gergő a '65-ös OT-s Mustangot nyálazta többször körbe, nekem pedig a hot-rod Wartburg lett a kedvencem, de a legelvetemültebb talán a Krazy Kutters Citroen C4 hot-rodja volt. De rajtuk kívül még több tucat érdekes vas volt, közöttük néhány VW is, mint pl.: Butolay Busza, a Retro Car Klub Rozsdája, Gyuri Typ3-asa, az Elmegyógy Bogár, egy Ghia, a Bajszos Karmann cabrio, és persze a JDE.

Annak ellenére, hogy nem éppen a VW volt a fő profilja a kiállításnak, az egyik legnagyobb attrakció talán a John Deere 6 órán át tartó ültetése volt. Rengetegen érdeklődtek, hogy mi is ez valójában, és miért jó nekünk. A végeredmény mutatós, köszönhetően főleg a megvágott torzióslapoknak, és, hogy ennek segítségével nem 2, hanem 3 ricnivel kerülhetett lentebb a JDE segge, amitől úgy terpeszt, mint a szuka kutya, miközben dolgát végzi. Azonban az orra az magas maradt, és a "dokik" sem igazán értették az okát. Ezt minden bizonnyal később orvosolják majd.
Bár az esemény talán inkább a motorokra volt kihegyezve, minket közülük csak néhány fogott meg igazán, pláne azok, amelyek esetenként már betöltötték a 70. életévüket. No meg persze a lányok... De a fiatalabbakra való tekintettel azt most nem részleteznénk. Elég annyi, hogy beengedtek minket a kiállítóterem szélén felépített fotóstudióba...Jó volt, más volt, nagyon tetszett az ezt körülvevő világ, de azért nem esek neki a Bogár chopolásának és mattfeketére fényezésének...