Korán reggel kellett volna találkoznunk a kispolskis különítménnyel, ám erről a hajnali kavarodás miatt - természetesen - lemaradtunk. Így csak némi zűrzavar és annak elhárítása miatt csak délelőtt indultunk el Biatorbágy irányába a Typ4-gyel, hiszen ugye a Bogár a Hungexpo rabja még két napig. Térképre semmi szükségünk nem volt, hiszen a mellettünk elhaladó veteránok pontosan jelölték az utat, egészen a helyszínig.
Néhány hangulatos és méretes találkozón már részt vettem, de ami itt fogadott az igen megmelengette a szívemet, hiszen egy olyan hellyé vált az ótletszenter, ahol a makulátlanra restaurált Ford T, és lapigazgatónk szakadt Tapírja tökéletesen megfért egymás mellett. És még sok száz és száz másik... De olyan autók, amelyeket nemhogy az utcákon, hanem a találkozókon se lehet látni.
A hirtelen jött nyár miatt egyszer bírtuk csak végignézni, és kiszáradt torkunk miatt amúgy se tudtuk nyálunkat a vasakra csorgatni, de a versenyekről is teljesen lemaradtunk. A kevésbé autentikus környezet ellenére is nagyon kellemes volt testközelből látni a sorakozó vasak sokaságát, igazán tudnánk támogatni több ilyen kezdeményezést a fővárosban, pláne látva azt, hogy mennyire sok embert mozgat meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése