Amerika visszainteget

Mint köztudott, a birtokomban lévő VW 411L gyakorlatilag nem létezik. Ez nem kis fejtörést okozott a műszakin, majd az alkatrész beszerzésben, ugyanis egyetlen autósbolt sem ismeri a VW typ4-et, sem tipus, sem alvázszám, sem évjárat alapján. Ezek után marha nehéz volt például a frissen elszakadt ékszíj pótlása.

Mondanom sem kell, hogy karosszéria alkatrészek még bontva is ritkábbak a fehér hollónál, ezért óriási öröm volt Balczó Robi, alias Ratro telefonja, hogy talált egy-két nyalánkságot a 411-hez. Ma sikerült találkoznunk, négy rozsdamentes komplett ajtó várt rám, valamint két, amerikai piacra szánt, gyári extra. Az egyik bontatlan dobozban egy garnitúra krómozott esővédő volt, felszerelési útmutatóval, a másikban pedig 4 db, ajtóél védő, szintén krómozott és szintén fém. Alig fértem a bőrömbe, ezek a dolgok, 40 évet vártak arra, hogy autóra kerüljenek, dobozban, papírba tekerve, sehol egy műanyag fólia. Ezt még nem Kínában fröccsöntötték, tökéletes a kidolgozás és az illeszkedés. 

Szinte megható pillanat volt kinyitni a Volkswagen of America Inc feliratú csomagot, s közben azon merengtem, hogy gondolta-e valaki, a 70-es évek elején, hogy sok ezer kilométerrel arrébb egy térképen alig megtalálató országban landol a csomag 4 évtized múlva, hogy egy negyedszázados kölyök a köztudatban nemlétező autóra felszerelje. Felemelő érzés.