Minden évben a budapesti Cruise Night az a találkozó, amit a legjobban várunk, amikorra már minden porcikánk az utat kívánja, fülünk a ciripelést akarja hallani... Idén azonban itt, Debrecenben gyűltünk össze először egy kisebb beszélgetésre, hiszen hetek úta jó idő van, elő lehetett hozni a bogarakat.
Amekkora szerencsések vagyunk, éppen ma vonult át több zápor is a városon, de abban a pár órában, amit odakint töltöttünk a csónakázó tó mellett, megkímélt minket.
Eleinte csak szép lassan, kicsit megkésve gyűltek a bogarak, de fél órával a megbeszélt idő után, többen összejöttünk, mint ahányra összesen számíthattunk. Alig múlt 6 óra, amikor már 20 léghűtéses Volkswagen állt szépen sorban, halszálkában az Ady Endre út szélén, rengeteg bámészkodó tekintetet vonva magára.
Jópár új vasat köszönthettünk, amiket találkozókon még nem sűrűn láttunk. Ilyen Andris télen Ausztriából hozott, narancssárga, patinás tetőablakos bogara, ami mára már fehér, 8 küllős EMPI-ken gurul.
Tomi DoKája, amely ugyan eddig is debreceni volt, de talán ezentúl többet látjuk (hamarosan sokkal alacsonyabb lesz...). Ratro bogarát is most láthattuk először csoportos foglalkozáson, bár sokat fog változni a következő megjelenésig, valamint Gyuri elsőgazdás bogara is nagy meglepetésnek számított.
Ugyan eső nem esett, de a levegő lehűlt, ezért sötétedéskor elindultunk egy viszonylag rövid, éjszakai gurulásra a városban, melynek célja az idegesítő-bohócos gyorsétterem volt.
Éppen beférve a parkolóba elleptük a helyet, és itt, melegben folytattuk a beszélgetést, egészen percekkel ez előttig. Mire elköszöntünk egymástól, és elindultunk haza, ismét rákezdett esni, de ekkor már nem zavart, hiszen talán sikerült Debrecenben egy újabb hagyományt teremteni, ami eddig nem volt jellemző.
bueno paseo y fotographias
VálaszTörlés