Éppen szerdán tettem itt közzé, hogy megérkeztek a VolksRiders matricák Spanyolországból, és, ugyan már a levél megérkeztekor ezt feléjük jeleztem, most nekik is megmutattam a képeket. Moi pedig úgy érezte, hogy ezt a oldalukon meg kell ossza olvasóikkal, illusztrálva azoknak az autóknak a képével, amelyeket matricáik díszítenek. Külön köszönet a magyar címért!! ;) A bejegyzés ITT olvasható, a többi hír a VolksRiders háza tájáról pedig a blogjukon:
Ugyan már korábban röviden leírtam, hogy hogyan is alakult Juanban és bennem a vonzalom az öreg autók-VW-Typ3 iránt, most halljuk őt a saját szavaival. Kértem tőle, hogy a vwdebrecen.hu-ra írjon egy rövid bemutatkozást, ezt ma meg is tette, azonban a szokásosnál hosszabbra sikeredett, így talán itt is érdemes megosztani. Időközben pedig felkértem a Rozsdakupac írójának is, de ezt a bejegyzést még én tolmácsolom. Halljuk (lássuk) hát hogyan meséli el saját szavaival a történetét:
Hogy is kezdjem, hol is kezdjem…? A legelejére már nem is emlékszem, de azt tudom, hogy a régi autókért már egészen kis koromban oda voltam. Azóta annyi változott, hogy odavagyok gyakorlatilag bármilyen autóért, ami valamiért jó. Legyen az Subaru Impreza WRX STi, Ferrarri 430, Fiat 500 (régi!), Lancia Delta Integrale, Mini Cooper, Porche 911, BMW M5 Touring, Skoda 1000MB, Alfa Romeo Spider, stb… (gondolom feltűnt a logika abszolút hiánya a felsorolásban :P )
Először szerintem Binci jelent meg egy régi Bogárral. Akkor láttam meg, hogy milyen is lehet egy szépen megőrzött Bogár (szemben azzal a bizonyos mexikói piros Bogárral amit ismertem, ami nem kevés dolgon ment már át… :) ). Azonnal beleszerettem Binci Bogarába. Aztán szép lassan egyre “bogarasabbak” lettek a barátaim. Nóri Törpillája, Dzsigoló Doki kabriója, kiderült, hogy a szembe szomszédnak is van egy a garázsban amit csak ő használ…
Nézelődtem a neten, hogy esetleg érdemes lenne egy régi csodás autót, vagy autócsodát beszerezni és szépen rendbe hozni évek alatt lassacskán. Nem meglepő módon hosszas gondolkodás után egyértelmű lett, hogy ez az autó CSAKIS egy VW lehet. Természetesen segítséggel találtam meg ezt az autót.. először az egyik fotót meglátva az jutott eszembe, hogy “hinnye de g.ci ronda ez hátulról” (annak ellenére, hogy megőrülök a kombi autókért!).
Szülők nemes egyszerűséggel egy Zsigulihoz hasonlították a Typ3 Variant hátulját. Aztán elmentünk, megnéztük. Ezerszer jobban néz ki, mint a fényképen, és ekkor már nem akartam otthagyni az autót. Ráadásul mechanikusan nagyon jó állapotban volt, így már csak egy hajszál választott el, a szerelem beteljesüléséhez. Azóta tart a l’amour, de már látom, hogy ezzel a második hölgyeménnyel is kell foglalkozni, hogy a kapcsolatunk csodás legyen. De a kezdet nagyon biztató a L’amour toujours bigámiámhoz!
Szerintem ez 'A' Porsche.Arra használják amire való, a sportolásra, nem holmi rózsaszín inges piperkőc pozőrködik benne a lámpánál, nem státusz szimbólum, hibátlan funkcionalitásával lesz igazán gyönyörű, és nem marketing maszlag, hogy élményautó.
Karotta gondolatait itt találjátok:
Ma egy nagyon bosszantó, ám mókás helyzetnek voltam tanuja és egyben elszenvedője.Mint köztudott a Pálmában tevékenykedem szorgosan és a napos időnek köszönhetően Silver Úrral érkeztem.A már parkolónak kijelölt helyen álltam, abszolút nyugodtság.Egyszercsak érkezik az egyik felszolgáló, hogy baj van, itt vannak a közteresek(akikkel egyébként sem felhőtlen a viszonyom) és a bogarat méregetik.Mint tőlük kiderült, van egy taxi droszt tábla, ami előtt 15 méter távolságot kell hagyni és én 14,85 m állok és ők most bizony el fogják szállítani az autómat.
Kissé feldúltan jeleztem, hogy nem kéne, illetve kilátásba helyeztem, hogy amennyiben bármilyen kár keletkezik az autómon, azt természetesen polgári peres úton rendezniük kell, de ebben az esetben mindannyian 1 évig tuti ingyen dolgoznak.Eztán szó, szót követett, majd óvatosan el kezdték méricskélni a Silver bugot, hogyan lehetne megemelni a nem túl szokványos hasmagasság és konstrukció miatt.Szerencsére nem lett meg a megoldás, így jól elrejtettem a garázs mélyére, ki kell pihennie a megpróbáltatásokat.
Nem mai hír (sőt), még valamikor a nyár közepén érkezett meg egy levél Moi barátomtól, Madridból, amelyben 5 db VolksRiders matrica lapult. Mivel kitapétázni nem akartam az autót velük, egy a bogaramra került, egy a Nóriéra, egy pedig a Gegobéra, a maradék kettő pedig még a fiókban várja a megfelelő autót, amit díszíthet.
+ Sok megjelent autó, kellemes hangulat, beszélgetések, évnyitás, új autók, gurulás a városban.
+ Sok autó, beszélgetések, El Dorado díj.
+ Sok szép autó, sok ismerős, beszélgetések.
+ Sok autó, családias hangulat.
+ Remek, egész nap tartó programok, sok szép autó, beszélgetések, versenyek.
+ Sok érdekes autó, kiemelt figyelem az öregeknek.
+ Egész napos versenyek, hihetetlen hangulat, Best of Show díj.
+ Rengeteg autó, kedves emberek, fesztiválhangulat, túrák, kiállítás.
+ Új autók, beszélgetések, gurulás a városban.
+ Sok ismerős, jó buli
+ Sok szép autó, jó kaja.
+ Rengeteg autó, jó társaság, családias találkozó, kitűnő szervezés, esküvő.
+ Szép szálláshely, felvonós kalandtúra, nagyon kedves emberek, nagyon jó hangulat.
Elfogultság nélkül nehezen tudnám értékelni az eseményt, de láttuk a hibáinkat is, amelyeket ti esetleg nem vettetek észre, jövőre pedig igyekszünk kijavítani őket. Az általam felsorolt szempontok alapján várjuk tőletek a pozitívumokat és negatívumokat!
+ Rengeteg résztvevő, kellemes hangulat, Best of Original díj.
+ Kellemes beszélgetés, őszhöz képest sok autó, autentikus környezet.
Amikor elhoztuk a Typ3-ast, Márkkal beszéltük, hogy korábban már ők is tervezték a Variant bemutatóját, de nem jutottak el odáig. Megegyeztünk, hogy addig, amíg a felnik rajta vannak, körbefotózzuk az autót. A képsorozatot Gegob készítette.
Miután Juan felhívott tegnap délben, hogy zűrös lesz a hétvégéje, ráadásul vasárnap két hétre elutazik Sopronba, így kissé kilátástalannak tűnik számára a Variant pénteki hazahozatala. Mivel én éppen Pécsen voltam kézilabda tornán, így rövid gondolkodás után megbeszéltük, hogy, ha meg tudjuk szervezni, hogy aznap mindenki ott legyen az autónál, akkor hazafele jövet leszállok a buszról, és hazahozom neki.
Ráadásul az autó éppen a Pécs irányából bevezető út mellett állt, se a busznak nem kellett a városban csalinkáznia, és mi se tapasztalhattuk meg a zseniális budapesti tömegközlekedés varázsát. Rövid várakozás után Márk átadta a kulcsokat, ellátott minket a legszükségesebb szerszámokkal, majd elindultunk Debrecen irányába.
A Variant szépen elnyelte a négy utas táskáit, és ezt követően hibátlanul teljesítette az utat - leszámítva a nem működő kilométerórát, ami miatt csak érzésre tudtunk a 90 környéki tempóra ráállni. Itthon Juannal még csaptunk egy kört, és nagy örömmel töltött el az a lelkesedés, amivel először vezette új autóját...
Mivel már odaérkezésünkkor is sötét volt, új képek nem készültek az autóról.
